Bemutatkozás

„Helykihasználás okosan”

Ugyanúgy, mint ahogy az élőlényeknek, a háztartásnak is vannak életciklusai: egy háztartás az önállósodó fiatal egyedülállóval indul, aki – együttéléssel - fiatal párrá válik, az első gyermekkel kiscsalád lesz, egyre növekszik az újabb csemeték vállalásával, majd a kirepülő gyerekek után újra „csak” idősebb pár, majd a házastárs elvesztése után idősebb egyedülálló. Milyen jó is lenne, ha otthonunk is harmonikaszerűen rugalmasan nőne-csökkenne ezzel párhuzamosan! Aztán a rugalmasságnak a mindennapi életben is meg kellene nyilvánulnia: pár órán át tudjon többet, ha vendégeket várunk, néhány napra legyen nagyobb, ha az unoka látogat meg, egy-két hétig legyen egy szobával több, ha a barátok nálunk húzzák meg magukat. 

Ráadásul a legtöbb ember szerint egyedülállónak lenni ideiglenes állapot, ezáltal az csak átmeneti berendezést kíván. Valójában ennek fordítottja igaz: öt éven belül csak a fiatal, gyerekes családok családi állapota marad változatlan. Ezt tudva lakásunk berendezését is másképp oldanánk meg, nem igaz? 

Amíg anyagi erőforrások híján a vágyott lakásméret nem igazodik a reálisan elérhető lehetőségekhez, kényszermegoldásokra kényszerülhetünk, ami zsúfoltsággal járhat. A zsúfoltságot pedig igyekszünk komplex, ezáltal drágább felszerelési tárgyakkal enyhíteni, ami aztán az összköltség emelkedésével járhat. A költséghatékony dizájn révén azonban megtartható a kisebb alapterülettel járó építési és fenntartási költség jelentette előny. Ha megspórolhatunk pár négyzetmétert, miközben megtartjuk az összes, a lakástól elvárt funkciót, és fenntartjuk a magas szintű esztétikai követelményeket, a pénzügyi kihatások is érzékelhetőek, és hosszú távon fenntarthatóak lesznek. A környezettudatos hozzáállás is azt kívánja tőlünk, ne fogyasszunk többet, mint amit feltétlenül indokolt.

Minél többen laknak együtt, annál fenntarthatóbb a környezet szempontjából a lakás. Minél kisebb a hely, annál kevesebb időt kell takarításával, karbantartásával tölteni, azaz több idő jut a társasági életre. A nagy lakások ridegebbek, kevésbé intimek, otthonosak. (Versailles-t hatásos megnézni ugyan, de Ön tényleg lakna benne?) Sokszor a nagyobb hely arra ösztönöz minket, használjuk is ki azt! Ezért tárolókat alakítunk ki, melyekbe kütyüket, ruhákat, csecsebecséket halmozunk, hogy ne álljanak ott üresen, majd megfeledkezünk róluk, és lommá válnak, miközben a szükségesnél nagyobb lakás nagyobb hitelt, több közműfogyasztást, vagy esetleg megnövekedett építményadó-fizetést eredményez.

Tényleg nem lehet okosabban? 

Dehogynem!

Erre vannak nyilvánvaló megoldások: a nappali ülőgarnitúrája kinyitható, az aljában elférnek a gyerekjátékok, stb. 

De gondolt már arra, mi lenne, ha az ágy az ülőgarnitúra mögötti kihasználatlan falról lenne lenyitható? Ha a TV rejtett volna, s ha nem néznénk, a helyet sem foglalná? Mi lenne, ha az íróasztalt rugalmasan át tudnánk alakítani ebédlőasztallá úgy, hogy az íróasztal (+szekreter) tartalmát nem kell folyton elrámolni, vagy a dohányzóasztalkát ebédlőasztallá alakíthatnánk, hogy a családi ünnepek alkalmával legyen hol megteríteni egy közepes családnak is? Mi lenne, ha a dohányzóasztal kényelmes alkalmi laptop paddá nyílhatna, az alatta levő helyre pedig beférne laptopunk, ha nem használjuk? Vagy pl. mi lenne, ha az íróasztalt (+szekretert) az ággyal kombinálnánk, hiszen amúgy sem tudjuk mindkettőt együtt használni? 

Nagyszerű lehetőség nyílik az ökonómikus szempontok érvényesítésére akkor, amikor új lakásba költözünk, és bútorainkat tudatos választás eredményeképpen szerezhetjük be, újragondolhatjuk az új helyzetnek megfelelően. Talán már az új lakás méretének megválasztásában is segíthet az alábbi levezetés:

Ha lenne egy dolgozószobánk, minimum 6 nm lenne, hisz az íróasztal legyen nagy és kényelmesen hozzáférhető. A könyvek legyenek elérhető távolságban, és kell a jó megvilágítás is. A hálószoba legalább 12 nm legyen, hisz az ágy legyen nagy, jól körbejárható. A ruhák legyenek elérhető távolságban, és kell a jó megvilágítás is. 

Mennyi ez? 18 nm. Egy átlagos, 250 ezer Ft-os négyzetméter-árral számolva ez bizony 4,5 millió Ft-os kiadás. Ehhez jön a berendezések néhány százezres (vagy akár milliós) költsége: egy franciaágy, az íróasztal, a ruhásszekrény és a könyvespolc, a két csillár, az asztali világítás, az éjjeli lámpák, a szőnyegek és a függönyök. 

Ha azonban környezettudatos, hatékony dizájnnal tervezett, helytakarékos bútort, például asztal-ágy kombinációt választ, eleve eltekinthet a dolgozószobától vagy dolgozósaroktól, és az ezzel járó dupla felszereléstől (a csillártól, függönytől, szőnyegtől), miközben kényelmi funkciót nem veszít (egyszerre úgysem dolgozik és alszik). Nem kell külön-külön beszerezni az asztalt és az ágyat sem, az asztalágy közös szerkezeti elemeivel pedig költségkímélő anyaghasználatot tesz lehetővé.  

Az általunk tervezett és elkészített helytakarékos bútorok lehetővé teszik, hogy a funkcióváltásra képes szerkezetek ne foglalják fölöslegesen a „hasznos teret”.

 

„Helykihasználás okosan”

  • asztalágy
  • helytakarékos bútor
  • költséghatékony dizájn
  • környezettudatos 
  • ökonómikus szempont
  • tudatos választás
  • költségkímélő anyaghasználat
  • funkcióváltásra képes szerkezetek